„Könyörögve kérem az anyákat, ne vasaljanak!” – mondta Vekerdy Tamás, gyermekpszichológus. Véleménye szerint a vasalás időpocsékoló és idegörlő tevékenység, és teljesen felesleges.
Ne legyünk maximalisták, vegyük észre, mi fontos és mi nem a család életében, és ha választani kell, hogy a gyerek lelke legyen ápolva vagy a nadrág kivasalva, habozás nélkül válasszuk az első lehetőséget. Sokszor esünk túlzásokba, főleg, ha vendégeket várunk vagy a nagyszülők urganak át. Legyen minden tökéletes, lássák, hogy a mi házunkban minden rendben van. Az anyuka rengeteg feleslegesen eltöltött időt szán arra, hogy rendbe tegye azokat a dolgokat, melyeket a gyerekek pillanapok alatt széthordanak a lakásban. Persze itt most nem arra gondolok, hogy felesleges bármit is elpakolni, de vegyük kicsit lazábban a dolgokat. Lesz időnk arra, hogy csillogjon villogjon a ház amikot már felnőnek a gyereket, amikor midnen ott fogunk megtalálni, ahova letettünk. Addeig pedig élvezzük az együtt töltött időt, a mókát, a társasjátékozést, nevetést, mert lesz olyan amikor egyedül maradunk a házban, na majd akkor elpakolhazunk, rendezkedhetünk, mindent is kivasalhatunk.
És csak alig várjuk majd, hogy legyen egy összetaposott előszoba, egy szatyor szennyes vagy valami széthagyott dolog.
„Nem lehet úgy háztartást vezetni, mint régen, amikor nagycsaládok éltek együtt, és amikor háztartási alkalmazottak voltak. Legyen rendetlenség a lakásban, legyen kedély az otthonban, lustálkodjon, pihenjen az anya.” – Vekerdy Tamás
A boldog család alapja a kiegyensúlyozott Anya!
